A nyelvművelés fontos területe a helyesírás. Magára valamit is adó szakember nem engedheti meg, hogy durva helyesírási hibák forduljanak elő a dokumentumokban. A közvélemény és az üzleti partner a nyelvi hibákat nemcsak műveltségbeli hiányosságnak, hanem iránta való tiszteletlenségnek is minősíti. A számítógép és a helyesírási ellenőrző program sem mentesít attól, hogy postázás előtt a szöveget még egyszer ellenőrizzük, mert a számítógép szóértése mechanikus, nem jelzi, ha a szövegbe olyan szó kerül, amely megtalálható ugyan a szótárban, de az adott szövegkörnyezetbe nem illeszthető. Pl. Az áll szemérem a gép számára korrekt, mert a gépnek a szó szóköztől szóközig tart, illetve írásjelig.

Ennek következtében eleve nem érzékeli a szavak hibás különírását vagy az írásjelek elhibázását sem. Néha a számítógép maga alkot bökverseket. Az irodalom csak iroda-lom. A bátyám is állat tenyésztő. Ha a kritikus szó második eleme a következő sorba vagy oldalra kerül elég durva megnyilatkozásnak minősül az első pillanatban a közlés, hasonlóképpen "a lány ló farka a combjáig ér" mondat egy divatbemutatóról.

A számítógéppel szerkesztett újságszövegekből aligha tanulhatók meg az elválasztás szabályai, nemcsak az összetett szavak elválasztásában találkozunk hibás megoldásokkal pl. szak-áll, ál-szem-érem, hanem a sorvégeken a kettős mássalhangzókat is gyakran betűelemeire bontja a gép. Ilyenképpen : A tárgyalások fol-ytatódnak.

A központozás tévesztése sem minősül jelentéktelen hibának. A képviselők hevesen vitatkoztak, majd ölre mentek - adott hírt egy privatizációs vitáról az egyik napilap riportere. Nyilvánvaló, hogy csak a vita intenzitását akarta jelezni, de a vessző időhatározói mellékmondattá változtatta a fokhatározót, és ezzel megváltoztatta a közlés tartalmát.