Az anyag elrendezésének szempontjait a műfaj határozza meg, a műfajok csoportosítása történhet:

Az előadás szándéka szerint:

•    közlő (elbeszélő, leíró) jellegűek: elbeszélés, leírás, feljegyzés, jelentés, jellemrajz, meghívó, levél, önéletrajz, jegyzőkönyv, kérvény, beszámoló, ismertetés, jellemzés
•    értekező (megbeszélő) jellegűek cikk, referátum, korreferátum, tanulmány, előterjesztés, esszé, glossza
•    mozgósító (rábeszélő) jellegűek: előadás, felszólalás, hozzászólás, vita

A közlés módja szerint:

•    szóbeli: előadás, hozzászólás, vita
•    írásbeli: feljegyzés, sajtóközlemény, cikk, tanulmány, esszé
•    felolvasásra szánt: korreferátum, előadás

A kommunikációs helyzetek szerint:

•    közvetett (informálás): jelentés, diplomadolgozat, tanulmány
•    közvetlen (szóbeli): beszélgetés, kerek-asztal beszélgetés, vita, fórum, előadás, szónoklat
•    kevert tömegkommunikációs műfajok (formailag közvetlen, valójában közvetett): rádió és tévényilatkozat, előadás, riport, vita, film, reklám

A közlés műfaja szorosan összefügg a gondolatok elrendezésének módjával, a szerkezettel. Minden szóbeli és írásbeli közlésfajtának valamilyen sorrendet kell követnie. Általában az alábbi szempontok szerint történik az anyag elrendezése:

•    idő-és térbeli egymásutániság (leíró műfajok)
•    logikai sorrend, ok-okozati összefüggés (értekező, mozgósító műfajok)

Valamennyi műfaj csak akkor képes közvetíteni a közlő szándékát, ha eleget tesz az egység, a haladás, a folytonosság, az arányosság és a teljesség elvének. A műfaj határozza meg alapvetően a gondolatok hatásos közlésének technikáját. Tények, adatok tárgyilagos közlésekor a címzett értelmi meggyőzésére törekszünk. A nyelv modális eszközeinek(intonáció, kérdő és indulatszavak mondattípusok) és képi kifejező rendszerének( szóképek, ellentétek, fokozás) használata a mondanivaló hangulati árnyalását és a címzett érzelmi meggyőzését szolgálják.