Nemcsak helyesírási problémát jelent, hanem manipulációs céllal többletjelentés közvetítésére is alkalmas. Hasonló ez az úgynevezett metaszöveghez, vagyis a sorok közötti olvasás jelenségéhez.

A választási előkészületek során az ellenzéki pártok sürgették a polgári erők összefogását, és egy polgári szövetség megteremtésének szükségességéről beszéltek. Az ellenzéki sajtóban e törekvésekről így adtak hírt: "A Polgári Szövetség hivatott az ellenzéki erők összefogására.” A nagybetűs írásmód, tulajdonnévvé változtatta a köznevet, vele együtt egy olyan szervezet került a köztudatba, ami valójában nem is létezett. A politikai változásoknak nagyon jelentős hatásuk van a gazdasági döntésekre. Az üzleti életben különösen a bankszféra reagál nagyon érzékenyen a hasonló bakikra.

A mondatfűzés hibái a közéletben vagy az üzleti életben nemcsak a nyelvhelyesség elleni vétségnek minősülnek. A zavaros mondatok, zavaros gondolkodást tükröznek vagy éppen manipulatív szándékot rejtenek, ennek pedig következménye van a kapcsolatok alakulásában, illetve az üzletmenetben.

Az alábbi példa az olajügyben kirobbant botrány vizsgálatával kapcsolatos hivatalos közleményből való. A kormányszóvivő nyilatkozatának részletét idéző újságíró felhívja a figyelmet, hogy milyen bravúrosan el lehet rejteni a felelősséget a nyelvi kuszaság mögé.

"A részvénytársaságok létrehozásában egy lichtensteini bejegyzésű cég és egy amerikai székhelyű kft is közreműködött, amelyekről - üzleti titokra hivatkozva - bővebb információt a vizsgálat nem tudott beszerezni."

Az újságíró és a közvélemény nyilvánvalóan arra volt kíváncsi, hogy név szerint kik a felelősök a milliárdos károkat okozó olajügyben. A vizsgálat eredményét ismertető közleményből ennyit tudott meg.

A szövegből az sem világos, hogy ki nem tudott adatot szerezni? A vizsgálat? Amit ugye amúgy sem lehet felelősségre vonni. Miért nem tudott információt szerezni? Üzleti titokra hivatkozva. De hát ki hivatkozott üzleti titokra? A "megfoghatatlan" vizsgálat? Kerülni kell a hasonló nyelvi pontatlanságokat, mert az üzleti partner csúsztatásnak minősíti, és bizalmatlanságot ébreszt benne.

Még a rutinos közszereplők, vállalati sajtófőnökök vagy a kommunikációs osztályok, igazgatóságok munkatársai sincsenek tisztában az írott és az élőszóban előadott szöveg értelmezési problémáival. A szóbeli tájékoztatók, előadások, prezentációk anyagát is többnyire előre írásban elkészítik, és elmulasztják az írott szöveget a szóbeli előadásra alkalmassá tenni, átkódolni. A következő példán jól megfigyelhető az írott és felolvasott szöveg különbsége. Az írott szöveg jellegzetessége a többszörös alárendelés, a betűszavak használata. A hallgatóság számára egyszer elhangzó szöveg körkörös szerkesztésű, a fontosabb neveket, adatokat megismétlik, és a szöveg többnyire egyszerű mondatokból épül fel.

Írott szöveg

"Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) elnökének az IMF (Nemzetközi Valutaalap) vezetőivel tartott tegnapi találkozóján az IMF delegáció tagjai elsősorban a fizetési mérleg romlásának okait firtatták; a költségvetés hiányával kapcsolatos megjegyzéseiket feltehetően a PM-ben tették szóvá- válaszolta munkatársunknak X. Y. az MNB elnöke, a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatóján."

Mondott szöveg

"Tegnap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, X. Y. találkozott a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel. A találkozó fő témája Magyarország fizetési mérlegének romlása volt. A Nemzeti Bank elnöke munkatársunknak elmondta, hogy a megbeszélésen a költségvetési hiány nem került szóba. Erről a Nemzetközi Valutaalap képviselői feltehetően a Pénzügyminisztérium munkatársaival tárgyaltak."

A társadalmi kommunikáció fogalmába tartozik az egyének, a különböző társadalmi rétegek, csoportok közötti véleménycsere, a társadalom különböző szféráiban működő intézményrendszerek, vállalatok és vállalkozások közötti írásos és szóbeli kapcsolattartás is, valamint a szervezetek belső kommunikációja, ügyiratkezelése is.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a kommunikáció sikerét jelentősen befolyásolja a személyes vonzerő, ennek egyik megnyilvánulási formája az árnyalt nyelvhasználat. A szellemes társalgó könnyebben fogadtatja el álláspontját, a hajlékony szófűzéssel, logikus rendszerbe foglalt írásos közlés  szimpátiát ébreszt, segítségével könnyebben megnyerhető a megcélzott közönség.